Az MSZP is kiszáll az alkotmány-előkészítési munkából
Az MSZP hiteltelennek és komolytalannak tartja az alkotmány-előkészítés munkáját a Lázár János által kezdeményezett alkotmánymódosítási javaslat után.
#új alkotmány
LMP: "Ezt a módszert Nurszultan Nazarbajev is meg fogja irigyelni"
Schiffer András kezdeményezi a párt választmányánál és frakciójánál, hogy vonuljanak ki az alkotmány-előkészítési folyamatból.
Tölgyessy: alkotmányunk technikai értelemben tákolmány
A miniszterelnök tervei szerint már jövő márciusra új alkotmánya lehet az országnak. A győztes élni akar a kétharmadával, az új rendszerhez új alkotmányos kereteket szabna, bár lehet: a régi jobb lenne - mondta Tölgyessy Péter elemző az MR1-Kossuth hétfő reggeli adásában.
Gyurcsány népszavazást kezdeményez az új alkotmányról
Országos népi kezdeményezést indít a Demokratikus Koalíció platform annak érdekében, hogy az Országgyűlés bocsássa népszavazásra az új alkotmányt - jelentette be Gyurcsány Ferenc pénteken, az általa vezetett platform megalakulásakor. A volt kormányfő szerint Orbán Viktor és kormánya szembefordul a szabadság húszéves rendszerével és le akarja váltani a harmadik köztársaságot, gazdaságpolitikája miatt pedig Magyarország a költségvetési pokol irányába megy.
Alkotmány: Schmitt utalna a kereszténységre, koronára
A kereszténységre való utalást, a Szent Koronát, az anyanyelv védelmét, a család és a gyermek alkotmányos alapjogait is beemeléné Schmitt Pál köztársasági elnök az alkotmányba.
Hivatkozni kell a Szent Koronára a preambulumban?
Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság alkotmányos alapértékek munkacsoportjának részkoncepciója szerint a preambulumban hivatkozni kell a Szent Koronára.
Új alkotmány: házasság csak férfi és nő között
Rögzítenék az új alaptörvényben, hogy házasság kizárólag egy férfi és egy nő között jöhet létre.
Alkotmány: rendelkeznének az ÁSZ- és az MNB-elnök felelősségéről
Az alkotmányban rögzítené az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank elnökének felelősségét minden mulasztásért és törvényellenes eljárásáért a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának közpénzügyi munkacsoportja.
Sólyom László-esszé a HVG-ben: Az alkotmányozás őszintesége
„Régi és súlyos adósságot törleszt majd az új alkotmány. Bár 1989-ben nagyon is indokoltan keletkezett ez a tartozás, idővel óriásira nőtt a súlya. S ha most örömmel és a megszabadulás ősi érzésével széttépjük az adósságlevelet, mégis tisztáznunk kell, mitől is szabadulunk meg? Vajon a hatályos alkotmányunkat is széjjel kell tépnünk? Avagy értékeit, amelyek emberi méltóságunk, szabadságunk és európaiságunk értékei is, beillesztjük a magyar alkotmányos hagyományba, s így a most születő alaptörvény a „történelmi alkotmány” egészének értékeit teljesíti ki. Másként fogalmazva: az alkotmány új lesz, az alkotmányosság tovább épül.” – kezdi írását Sólyom László.
Az MSZP feltételeket szab az új alkotmány támogatásához
Mesterházy Attila elnök-frakcióvezető, Hiller István, a párt humánkabinetjének vezetője, Kiss Péter, a társadalompolitikai kabinet vezetője és Bárándy Gergely elnökségi tag közös, keddi sajtótájékoztatójukon leszögezték: a szocialisták szerint nincs alkotmányozási kényszer, de az elmúlt évek változásai miatt az MSZP el tudja fogadni, hogy új alaptörvény készül.
Alkotmányozási ötletroham
Az Apostoli Királyság helyreállításának és a törvényes dinasztia jogaiba visszahelyezésének a lehetősége mellett más abszurd ötleteket is mérlegelni kell a most folyó alkotmányozás során – írja a friss HVG cikke.
Semjén a Himnuszt is beidézné az új alkotmányba
Semjén Zsolt az új alkotmány első mondataként azt szerepeltetné, ha rajta múlna, hogy "Isten, áldd meg a magyart!".
Az ÁSZ bejelentette igényét a Szent Koronára
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) javaslata szerint Magyarország új alkotmányában utalni szükséges a Szent Koronára, a kereszténység hatására a nemzet erkölcsi tartásának kialakulásában, valamint a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméjére. Az ÁSZ elnöke és munkatársai az alkotmány-előkészítő eseti bizottsághoz juttatták el észrevételeiket, amelyek között szerepel az is: a hatályos alkotmányból hiányzik a közpénzügyek rendszerszerű szabályozása.
Eötvös Intézet: a kampányban nem beszéltek új alkotmányról
A kormánypárt a saját alkotmánytervezetét akarja rákényszeríteni mindenkire, az nem integrálhatja a politikai közösséget, ezért az ellenzéki pártoknak nem kellene részt venniük az előkészítésben - olvasható az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet nyílt levelében. Az intézet emélkeztet arra is, hogy a választási kampányban egy szó sem esett arról, hogy a kormány új alkotmányt írna.
Mi szerepel majd az új alkotmányban?
A héten munkához látott parlamenti alkotmányozó atyák előtt Schmitt Pál államfő megjósolta, hogy ércnél maradandóbb alaptörvény készül a következő hónapokban. A HVG az alkotmányozási kilátásokról ír eheti számában.
Török Gábor: kellene-e népszavazást tartani az új alkotmányról?
Orbán Viktor pénteken két interjút is adott két televíziónak; az egyikben a műsorvezető megkérdezte a miniszterelnököt, hogy tart-e a Fidesz népszavazást az új alkotmányról. Orbán úgy gondolja, hogy nem kell. De miért olyan érdekes kérdés ez? – tette fel a kérdést Török Gábor politológus.
Új alkotmány: decemberben kész a koncepció
Az új alkotmány t előkészítő eseti bizottság december 10. és 15. között vitatja meg az alaptörvény koncepcióját, az arról szóló határozati javaslatot azt követően nyújtja be az Országgyűlésnek - erről döntött a bizottság a keddi ülésén. A döntést a kormánypártok támogatták, az ellenzék nem, mert szerintük három és fél hónap alatt nem lehet érdemi munkát végezni.
Török Gábor: Miért kell nekünk új alkotmány?
Orbán Viktor beszédének egyetlen olyan pontja volt, amely valóban konkrét jövőbeni cselekvésre vonatkozott: bejelentette, hogy a jövő héttől elkezdődik az új alkotmány előkészítésének folyamata. De miért kell új alkotmány? - teszi fel a kérdést Török Gábor politológus.
Csizmadia Ervin: Érvek egy új alkotmány mellett
Az idén 60 éves a sztálinista típusú 1949-es alkotmány, amely kimondta: minden hatalom a dolgozó népé (hála a nagy Szovjetunió fegyveres erejének). Erre épült az 1989-ben elfogadott demokratikus alkotmány is, amelyet ideiglenesnek szántak, korlátozott feladata az volt, hogy „Magyarországot békésen átsegítse a demokráciába.” Ideje lenne megszövegezni egy olyan új alkotmányt, amelyben bízhatnak az emberek, amely orientál, amely kereteket ad a közös gondolkozásnak – véli Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója.